Gabrien Green kontakta és repülő csészealj klub alapító tette közzé a hírt saját lapjában, az "UFO international"-ben George Adamski kontakta halálának hírét. A rövidke megemlékező cikk 1965 októberében jelent meg a 23-ik számban, rögtön a második oldalon. Adamski április 23-án hunyt el Silver Springben, Marylandban.
1965. április 23-án a 74 éves George Adamski, (született 1891. április 17-én) a csészealj kutatás egyik legelső úttörője elhagyta ezt a földi életet. Mr. Adamski jól ismert volt a legtöbb Repülő Csészealj témakört vizsgálók és érdeklődők előtt. Nevet szerzett magának a világban, mint előadó és tanár az űrhajókról, a más bolygókról jött emberekről (földönkívüliekről), és a Kozmikus Filozófiáról.
Jó néhány évvel a történelmi találkozást megelőzően egy űrhajóval a kaliforniai sivatagban, Mr. Adamski a csillagászati távcsövével megfigyelt és lefotózott űrhajókat - a Palomar Hegyi otthonából, Kaliforniában.
Először azonban 1952. november 20-án jelent meg róla hír, a tapasztalatai után, a Sivatagi Központ (Desert Center) közelében.
Akkor találkozott egy vénuszi Felderítő Hajóval és annak pilótájával. Ettől a ponttól kezdve az élete teljesen megváltozott. A rákövetkező kontaktusokkal és a növekvő új ismeretekkel úgy érezte, hogy az Ő felelőssége abban rejlik, hogy a nyilvánosságot annyi információval lássa el amennyivel csak tudja az Űr Emberekről (Space People/Földönkívüliekről) és az ő földi küldetésükkel kapcsolatosan.
Számos legolvasottabb könyv és újságcikk szerzőjeként szerzett világhírnevet magának a repülő csészealjak témájában.
Mr. Adamski épp a keleti parton tartott előadást, amikor utolérte egy tüdőgyulladás (megj:más források szerint szívrohama volt). Egy kórházban halt meg, Washington D.C.-ben. Az óhajának megfelelően nem temették el. Mint első világháborús veterán, hamvait az Arlington-i Nemzeti Temetőben helyezték el, Virginiában.
Habár egyszerű és szerény származású volt, mégis naggyá lett embertársainak nyújtott csendes és méltóságteljes szolgálata révén. Azt tanította, amit szeretett és legjobban tudott, őszintén adva idejéből és energiáiból bárkinek, aki meghallgatta. Mivel megtanulta, hogy az Univerzum és minden amit magában foglal egy végtelenül csodálatos hely és mi nem vagyunk egyedül benne.
Tudta, hogy a világ nagy változáson megy keresztül és hogy az emberek elméjének ki kell terjeszkednie egy ezidáig példa nélküli új horizontok felé annak érdekében, hogy a világ megbirkózhasson a gondjaival és hogy befogadókká válhassanak a megoldásokra (az emberek) - azért, hogy elfogadhassuk és megérthessük az élet és a Világegyetem néhány "misztériumát" és a helyünket benne.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése