Trevor James - Földönkívüliek: Barátok és ellenségek (1956)

Szerző: Trevor James 

Cím: SPACEMAN: Friends and Foes*

Kiadási év: 1956

* A "Spaceman" vagy "Spacebrother", mint "Űrember" vagy "Űrtestvér" gyakori kifejezés volt az 1950-es és 1960-as években a repülő csészealjakkal kapcsolatban, mert a barátságos fajok nagyban hasonlítottak - sőt, szinte azonos kinézetűek voltak - az emberekhez. Akkoriban a "földönkívüli" szót inkább a hagyományosabb ufológia és a tudományos világ használta, míg ezeket pedig a kontakta-és ezoterikus irodalom, mint ahogy ez az írás is. A blogbejegyzés címében azonban jobbnak láttam a földönkívülit használni, mert sokaknak az "Űrember" már nem sokat mond és furcsának is tűnhet.

Attól kezdve, hogy képes voltam értelmes gondolkodásra, mindig is teljesen alaptalannak tartottam a csillagászok és más tudósok azon állításait, hogy az élet más bolygókon lehetetlen. A Keresztény Tudomány vallásán nevelkedve inkább Mennyei Atyámnak tulajdonítottam azt a képességet, hogy más világokon olyan teremtéseket és teremtményeket hoz létre, amelyek mérhetetlenül magasabb rendűek azoknál, akiknek mocskos tevékenységei ezt a bolygót olyan hellyé változtatták, ahol most mindenki attól félve járkál, hogy egy perverz tudomány új motorjai a feledés homályába égetik.

A repülő csészealjak iránti érdeklődésemet a témáról szóló jól ismert könyvek olvasása keltette fel, amelyek teljesen lenyűgöztek. Olvastam Keyhoe-t, Wilkins-t, Cramp-et, Jessup-ot és még egy tucat másikat, akik mind különböző nézőpontból és különböző következtetésekkel írtak a repülő csészealjak eredetéről, céljairól és természetéről. Az eredmény számomra, mint mindenki más számára, aki olvasta ezeket a könyveket, egy zavaros lelkiállapot volt, hogy pontosan mi is folyik itt; barátságosak vagy ellenségesek? Ha igen, mennyire barátságosak és mennyire ellenségesek?

Sokéves világutazóként, aki több mint öt éven át tengerjáró rádiótisztként szolgált, az utazásaim során meglátogatott helyeken egy különös tényt figyeltem meg, ami arra késztetett, hogy a repülő csészealjakkal való kommunikációra gondoljak. Minden országban az életszínvonal és az anyagi civilizáció kulcsfontosságú volt a kommunikáció szempontjából.

Kelet és a Közel-Kelet egyes részein, ha telefonálni akartunk, nagyon nehéz volt megtalálni a telefont. Ha már megtaláltál egyet, és száz mérföldön keresztül akartál kommunikálni, egy-két napot várhattál a kapcsolatra. A világnak ezen a részén kevés a távíróhivatal, és a rádiókommunikáció is hasonlóan ritka.

Afrika azon részein, ahol a bongódob vagy az emberi futó még mindig eszközként szolgál, a kommunikáció tekintetében a mélypontra jutunk. Ezeken a helyeken az anyagi civilizáció minden tekintetben a legelmaradottabb.

Ezt a tényt, hogy a kommunikáció a civilizáció mutatója, nem sokan értékelik az Egyesült Államokban, ahol megszokásból több ezer vagy több tonna ezer mérföldön keresztül beszélünk és írunk olyan könnyedséggel és ismertséggel, amely megvetést szül. Távolról sem elégedettek a kommunikációs rendszerünkkel, beleértve a rádiót és a televíziót a maguk kifinomult finomságaiban, a kommunikációs cégeket a közvélemény és az üzleti élet könyörtelen nyomása a jobb kommunikációs képességek érdekében a létesítmények fejlesztésére készteti. A világméretű kommunikáció képessége a legkülönbözőbb módszerek segítségével minden amerikai számára elérhető. És ebben az országban rendelkezünk a bolygón ismert legmagasabb anyagi civilizációval.

(fordító megjegyzése: Természetesen James elfogult Amerikával kapcsolatban, de tény, hogy a második világháború után az élén járt a technológiai fejlesztéseknek.)

A megfigyelt sebességük és manőverezésük, valamint mágneses meghajtási rendszerük alapján, ahogyan azt ma már elismerik, a repülő csészealjak egy, a miénknél mérhetetlenül fejlettebb civilizáció termékei. Miközben mi büszkélkedünk a világ újságjainak 1500 mérföld/órás sebességre képes repülőgépeivel, más, talán nem is e földi repülőgépeket elektronikusan mértek és láthatóan megfigyeltek, amelyek ennek a sebességnek a hatszorosával haladtak, a mi légkörünkben.

Egyáltalán nem észszerűtlen feltételezés, hogy ezen járművek előállítására képes intelligenciák a kommunikáció valamennyi módszerét uralják, hiszen a bizonyítékok alapján kénytelenek vagyunk elismerni, hogy a kommunikáció fejlődése a haladás szolgálóleánya.

Amikor azt mondjuk, hogy a kommunikáció minden módszere, akkor fel kell készülnünk arra, hogy elismerjük, ha fajként megmaradt bennünk némi alázat, hogy talán ezek a csészealj-intelligenciák olyan kommunikációs rendszerekkel rendelkeznek, amelyek meghaladják mindazt, amit mi ismerünk, vagy talán olyan módszereket is elsajátítanak, amelyeket mi már elfelejtettünk.

Néhány évig hivatásos rádiósként állandóan azon kaptam magam, hogy csodálkozom azon a csodán, amely lehetővé tette számomra, hogy egy gombnyomással információt közvetítsek egy tizenkétezer mérföldre lévő másik embernek. Az is tudatosult bennem, hogy ezt a tudományt alig ötven évvel ezelőtt Marconi alapította. Ezért egyáltalán nem tartottam észszerűtlennek, hogy más módszerek, talán sokkal hatékonyabb és fejlettebb kommunikációs módszerek vannak a csészealj-intelligenciák kezében. A módszerek olyan messze túlmutatnak a miénken, mint a miénk a bongódobon.

Teljesen elfogadhatatlannak tartottam és abszurdnak utasítottam el a többi csészealj-kutató által gyakran hangoztatott kopár állítást, miszerint nem történt kommunikáció, és nem is valószínű, hogy lesz. Néhány esetben ezt az állítást vakon, mindenféle vizsgálat nélkül tették.

Az alázat mentális hozzáállásával nekiláttam, hogy megvizsgáljak néhányat a csészealjlényekkel való kapcsolatfelvételről szóló különböző állítások közül, meggyőződésem, hogy valahol hiteles kapcsolatfelvételnek kell történnie, és hogy csak így tudhatjuk meg valaha is, miért vannak itt a csészealjak, és honnan jöttek.

Az egyik hely, amelyet kötelezőnek éreztem meglátogatni, a kaliforniai Giant Rock volt, egy sivatagi leszállópálya Victorville és Twenty-nine Palms között, egy távoli helyen. A Giant Rock hosszú múltra tekint vissza, mint a háború előtti időkben az idegenek leszállóhelye, és a megközelítése nehézkes a földutakon, amelyek a legstrapabíróbb autó rugóit is próbára teszik. Egy kiszáradt tómederben egyetlen sáv vezet felfelé az óriásszikla lábához, amely mintegy hetven láb magasra nyúlik a levegőbe, és hatalmas körmérettel rendelkezik. A szikla mögött egy négyszáz láb magas, hatalmas, sima és kerek sziklákból álló halom áll.

Ezen a száraz és kőkemény vidéken él egy ember, aki látszólag harmonizál a környezetével. Középkorú, kopaszodó, átlagos termetű George Van Tassel az űrhajókkal való "kommunikáció" egyik úttörője.

 Rádiótornyok vagy elektronikus berendezések nem szegélyezik a területet, de az óriásszikla alatt egy helyiséget üregesítettek ki, ahonnan Van Tassel telepatikus úton kommunikál a csészealjlényekkel.

A szikla alatti sötétségben, előkészítő intézkedések után Van Tassel általános irányából egy olyan hang dübörög fel, amely egészen biztosan nem a sajátja.

"HULDA VAGYOK. A néped hamarosan újabb tűzgömböknek lesz tanúja, melyeket nullifikátorként dobunk le. A szeretet és a béke üdvözletét küldöm nektek. Hulda vagyok."

További üzenetek következnek, hangsúlyban és hangszínben változó hangokon. Mindenről szó esik, a más bolygókon való élettől kezdve az emberiségre váró sorsig, ha továbbra is az atomenergiával játszunk.

Néha az üzeneteknek az a szokása, hogy a jövőbeli eseményekre vonatkozó előrejelzésekbe futnak bele. Vegyük például a ma már híres „zümmögő” esetet, amikor 1952. június 25-én, 26-án és 27-én éjszaka a washingtoni Nemzeti Capitolium és a Fehér Ház fölött repülő csészealjak jelentek meg. Van Tassel birtokában van egy 1952. június 23-án keltezett nyugta a washingtoni légierő hírszerzésétől egy üzenetről, amelyet a csészealjlények adtak át nekik, és amely szerint a Pentagonnak "valami zűrzavart" kell okozni, és "zúgni fogunk ezen az öreg földgömbön".

(fordító megj.: Az eset a washingtoni ufó-invázió néven vált ismertté. A Légierő fénytöréssel és tévedésekkel magyarázta az esetet, amivel elég sokan nem értettek egyet. Olvasható itt:

https://en.wikipedia.org/wiki/1952_Washington,_D.C.,_UFO_incident)

Azzal a határozott benyomással hagytam el az Óriás-szikla területét, hogy valódi kapcsolatfelvétel történt. Jelentősen érdekelt, hogy a gyakorlatba ültessem azt a telepatikus vételi módszert, amelyet Van Tassel adott nekem, mielőtt elhagytam a sziklát. Úgy éreztem, hogy itt egy olyan ember van, akinek nincs mit eladnia, nincsenek trükkök, nincs popcornos stand, nincs csinnadratta. Elvetetted vagy elhagytad, de ha ki akartad próbálni magad is, hát itt volt a módszer.

Tekintettel arra, amit a Giant Rockban láttam, olvastam és hallottam, úgy éreztem, hogy a legkevesebb, amit tehetek, hogy kitartok a telepátia ezen rendszere mellett, és megnézem, hogy valóban tudok-e vele valamit kezdeni.

A vallásos képzés és az Atya iránti tisztelet miatt kész voltam elfogadni Van Tassel hipotézisét, miszerint, ha hiszel Istenben, akkor azt is el kell hinned, hogy ő képes jobb kommunikációs készüléket készíteni, mint az Amerikai Rádióvállalat, nevezetesen az emberi elmét.

Elkezdtem rendszeresen és vallásosan gyakorolni a nyitott érzékelés művészetét, amely az elmét a gondolatrezgések befogadására képezi. Néhány hónapig semmi sem történt. Azonban úgy döntöttem, hogy hat hónap egy tisztességes próba, amely után joggal mehetek ki Van Tasselhez, hogy hazugnak és hamisnak nevezzem. Úgy éreztem, hogy ez a hozzáállás egyszerre intelligensebb és valószínűleg hasznosabb, mint a telepátia, mint kommunikációs médium elhamarkodott elutasítása olyan emberek részéről, akik soha nem próbálták ki, és nem is beszéltek senkivel, aki kipróbálta.

Gyakorlatommal párhuzamosan folytattam a jelenségek tanulmányozását minden szempontból, arra törekedve, hogy rendet teremtsek az egymásnak ellentmondó jelentések és a zavaros értelmezések káoszában.

Megbeszéltem ezt az eseményt a feleségemmel, aki kissé megdöbbent. A padló közepén álltam, gesztikuláltam, és hangot adtam értetlenségemnek, amikor a fejemre is hasonló erő nehezedett, és meglepő erővel felfelé és hátrafelé húzta.

Csak nagy akaraterővel tudtam visszahelyezni a fejemet a normális helyzetbe. Abban a pillanatban, amikor már nem akartam, az erő ismét felfelé és hátrafelé húzta.

Hirtelen, mint korábban, az erő megszakadt, mintha egy kapcsolót kapcsoltak volna ki, és értetlenségem és zavarodottságom megkétszereződött. Röviden megbeszéltem ezt a feleségemmel, és néhány perccel később erős késztetést éreztem, hogy kimenjek. Mivel nem akartam továbbra is megriasztani, azzal mentegetőztem, hogy ki kell mennem, és el kell mozdítanom a kocsit. Ahogy a lakás ajtajához léptem, a jobb kezem ugyanennek az önerőnek köszönhetően ismét felemelkedett, és a kezem a kilincs köré zárult. Ismét akarattal tudtam magam mellé tenni. Kissé elfordítottam a testemet, hogy a bal kezem közelebb kerüljön a kilincshez, és az is felemelkedett és megragadta a kilincset, minden tudatos erőfeszítés nélkül a részemről.

Kimentem, és lementem a lépcsőn. Amint leértem az aljára, az erő megragadta az egész testemet, és mint egy mechanikus embert, úgy hajtott végig az utcán, egészen a sarokig. Itt megálltam, és a testem egy takaros, katonás jobbra fordulással megpördült. Aztán a háztömb végéig sétáltam, megálltam, félig újra megfordultam, és így hajtottam körbe a háztömböt, vissza a lakás bejáratához, ahol az erő ismét megszakadt, mintha kikapcsolt volna.

Odabent mélyen elgondolkodtam az egész folyamaton, nem tudtam, mit gondoljak, hiszen semmiféle közlés nem érkezett hozzám.

Végül csak vállat vontam, és lefeküdtem aludni. Alig öt perce feküdtem az ágyban, hirtelen azt vettem észre, hogy az egész hangmechanizmusom önkéntelenül is működik, és ezen keresztül intelligens szavak és mondatok jutnak el hozzám. Nem hangokat hallottam, hanem azt tapasztaltam, hogy a beszédmechanizmusomat használják a velem való kommunikáció ügynökségeként. Az üzenet, amennyire emlékszem, így hangzott:

"Ashtar vagyok. Schare járőrszolgálatból, üdvözöllek benneteket. Az ügyünk iránti érdeklődésed jól ismert, és szeretnénk, ha segítenél nekünk. Kívánod ezt tenni?" ......

Az üzenet a továbbiakban olyan információkat közölt velem egy csészealjakkal kapcsolatos elméletemmel kapcsolatban, amely bebizonyította, hogy az elméletem egyszerre téves és veszélyes számomra. Ezért úgy éreztem, hogy ez az első ilyen figyelmeztetést tartalmazó üzenet, amely az érintett téma bensőséges ismeretével rendelkezett, valóban valódi volt.

Az egész történés azonban még mindig jelentősen megzavart, noha valójában energiával és rendszerességgel törekedtem a telepatikus kapcsolatfelvételre. Ezért elmondtam az élményemet egy kedves, okkult dolgokban igen jártas úriembernek.

Ettől az embertől bizonyos titkos információkat kaptam a telepatikus kapcsolatfelvétel során való védekezéssel kapcsolatban, mivel nem biztos, hogy mindenki, aki telepatikusan kapcsolatba akar lépni az emberrel, valódi Űrember. Ez, az első kapcsolatfelvételem a tisztán fizikai világon kívüli világgal súlyos megrázkódtatásként ért. Egészen addig a néhány létfontosságú percig, amíg ezzel a férfival nem voltam teljesen biztos abban, hogy csak az űrhajósok rendelkeznek telepátiával, és hogy amúgy sincs senki más, aki telepatikusan kapcsolatba tud lépni az emberekkel.

Az ezt követő hetekben és hónapokban képes voltam felismerni, hogy nem minden lény - aki nagy teljesítményű repülőgépeken, űrhajókon vagy egyéb űrhajókon köröz a földgolyónk körül - magas, jóképű űrhajósok, akiknek nincs fogszuvasodásuk, és csak az a vágyuk, hogy felemeljék az emberiséget. Nem. Vannak mások is, akiknek erkölcse, értékei, céljai és hűsége nem azonos az emberiség nagy részének erkölcseivel és értékeivel, céljaival és hűségével.

Az alábbi információk és az általam tett megjegyzések egyetlen céllal kerülnek bemutatásra. Hogy tisztázzuk a csészealj rejtélyét mindazok számára, akik komolyan keresik a választ. Nem azt kérem, hogy minden leírtat tényként fogadjanak el, annak eredete ellenére. Minden egyes leírt dolgot át kell adni az olvasó kritikai ítélőképességének, meg kell vizsgálni, mérlegelni, értékelni kell, és vagy elfogadni, vagy elvetni, aszerint, amit ezek a képességek diktálnak. Egy dolog biztosra vehető. Az üzenetek hiteles közlések, telepátián keresztül, általam, a tudatos, éber állapotban. Soha nem voltam semmilyen formában sem látható, sem láthatatlan irányítás alatt. Az üzenetek azért nyerték el sajátos jellegüket, mert őszintén ragaszkodtam a magas színvonalú, érvényes és hasznos információkhoz. Nem az érdekelt, hogy megtudjam, van-e egy vénuszi asszonynak mosógépe és keverőmestere, hanem az, hogy mit csinál a férje, aki ezen a bolygón repked. Nem érdekeltek a próféciák, hanem inkább a repülő csészealjakkal kapcsolatban megfigyelt különféle jelenségek magyarázatát kerestem.

Az üzeneteket a fogadásokon készült feljegyzésekből állították össze. Azaz az információk fogadása során minden lényeges anyagot, nevet és egyéb, valószínűleg emlékezetkiesést szenvedő részt is lejegyeztek. Közvetlenül a kapcsolatfelvétel befejezése után az üzeneteket a lehető legközelebbi szó szerinti formában írásba foglalták.

Az üzeneteket Ashtartól kaptuk, aki magát a Vela Quadra szektor, Schare birodalmainak parancsnokaként azonosítja, minden előrejelzés minden hullámban.

Kezdjük egy érdekes, a repülő csészealjakkal kapcsolatban gyakran megfigyelt jelenséggel, amelyen mindenki csodálkozott. Kérdéseim a Q. betű (question=kérdés) után jelennek meg:

Q.        Milyen összefüggés van az űrhajók észlelése és a Mars Földhöz való közelsége között?
A.        "Valójában nincs valódi összefüggés, csak egy látszólagos. Amikor a Mars megközelíti a Shant (a Földet), akkor a kettő között egy olyan reakció lép fel, amit én éteri reakciónak fogok nevezni. Ennek a reakciónak az az eredménye, hogy az égboltotokon lévő űrhajók könnyebben láthatóvá válnak az optikátok számára. Valójában nem több és nem kevesebb űrhajó van az égboltotokon a Mars közelségének idején, mint bármely más időpontban. A különbség abban rejlik, hogy mi áll a fizikai optikátok rendelkezésére."
Q.        A csészealjak világában régóta nagy vita övezi az űrhajókat működtető lények pontos természetét; Milyen típusú lényekről van szó? "Éteri" lények, vagy olyan hús-vér fizikai testtel rendelkeznek, mint az enyém?
A.        "Éteri lény vagyok. Nem rendelkezem a tiétekhez hasonló, húshoz kötött, húsos testtel. De lehetséges számomra, hogy a rezgésszámának bizonyos változásai által láthatóvá tegyem lényemet a ti optikátok számára."
Q.        Ez azt jelentené, hogy normális esetben láthatatlan vagy számunkra.
A.        "Igen."
Q.        Mivel ön éteri lény, más éteri lények láthatóak ön számára?
A.        "Igen, bár nem pontosan az optikai látás szempontjából, ahogyan azt te ismered."

Q.        Abból a kijelentéséből, hogy ön éterikus, feltételezhetem, hogy túlfejlődött a fizikai és az asztráltest szintjén?
A.        "Így van. Nem rendelkezem olyan sűrű fizikai burkolattal, mint amilyen az önöké. Határozottan éterikus vagyok, mint ahogyan minden ember ebben a naprendszerben lévő más bolygókon. Ez azonban nem jelenti azt, hogy láthatatlanok lennénk egymás számára, mint ahogyan normális körülmények között számotokra is azok vagyunk. Látjuk egymást, és ugyanúgy élünk, mint ti, de nekünk nincs ez a sűrű fizikai burkolatunk, amivel ti rendelkeztek. Ennek az életformának az előnye, haszna és kényelme óriási, a testi burokkal járó irritációk pedig igencsak kellemetlenek. Hacsak nem döntünk úgy, hogy a testünk rezgési frekvenciáját olyanra alakítjuk át, amely láthatóvá válik az optikátok számára, akkor láthatatlanok maradunk a népetek számára. A magasan fejlett emberek, akiknek jó "pszichikai szemük" van, ahogy ti nevezitek, gyakran láthatnak minket párolgó formában, bár lehet, hogy más földlakók számára láthatatlanok vagyunk ugyanazon a helyen. Amikor a tisztánlátóitok más bolygókon lévő civilizációinkhoz utaznak, látják és képesek értelmezni az életünket, mert nem a fizikai szemüket használják, hanem az asztrális vagy pszichikai látásukat, amely számára mi ugyanúgy láthatóak vagyunk, mintha fizikaiak lennénk."
Q.        Amikor láthatóvá válsz a mi optikánk számára, tudja-e az, aki lát téged, hogy "átalakult éterikus" vagy?
A.        "Általában nem. Az átalakulás olyan tökéletesen megtörténhet, hogy a velünk találkozó fizikai személy azt hiszi, hogy mi is fizikaiak vagyunk."
Q.        Mi a helyzet azokkal, akik azt állítják, hogy az önök űrhajójába kerültek?
A.        "A földlakókkal való kapcsolataink során óvatosnak kell lennünk, hogy ne lépjük túl az ő megértésüket. Ilyenkor a hajókat és a bennük lévő összes entitást olyan rezgésszintre alakítjuk át, amelyen az általatok ismert fizikai dolgok szubsztanciájával rendelkeztek. Azt, hogy az élmény fizikai vagy asztrális volt-e, nem tudja néhány ember, aki átélte az élményt."
Q.        Az asztrális és éteri fogalmakat elsőre nehéz felfogni.
A.        "Kitartás és hit. Sok mindent kell még megtanulni."

Ez az utolsó mondat mesteri aláhúzásként hatott rám. Máris felhőként lebegett felettem a saját büntetlenségem érzése. De elhatároztam, hogy többet fogok megtudni, hiszen eddig semmit sem titkoltak el előlem. A csészealjakkal kapcsolatos egyik legrejtélyesebb jelenség, a híres "tűzgömbök", amelyekről az USA különböző részeiről számoltak be, volt a következő téma, amelyet felvetettem.

(megj.: elég sok ilyen észlelés volt, de a leghíresebb a következő: https://en.wikipedia.org/wiki/Green_fireballs)

Q.        Ezek a tűzgömbök az önök űrhajójából hullanak le? Mi a céljuk?
A.        "A tűzgömbök bizonyos radioaktív hatások semmissé tételére szolgálnak, amelyekről a tudósaitok nem is tudják, hogy kioldják őket. Ezek a semlegesítők megakadályozzák a népetek mérgezését, és Mennyei Atyánk parancsára bocsátják ki őket. Mi nem avatkozhatunk be aktívan az ilyen kísérletek leállításába, de mindent meg kell tennünk, hogy megakadályozzuk az emberi életeknek az ilyen kísérletekből fakadó oktalan pusztulását."
Q.        Megfigyelték, hogy a levegő nagy százalékban tartalmaz rezet, miután ezeket a tűzgömböket látták.
A.        "Ez igaz. Ez része a tűzgömbök funkcióinak. A tűzgömböket többnyire az atomlétesítmények és laboratóriumok közelében látják. De nem minden tűzgömb a miénk, és nem mindegyiknek van ugyanaz a célja."

Ez az utolsó mondat nagyon erősen elgondolkodtatott Harold Wilkins úr, a kiváló angol csészealj-író által kifejtett irányának mentén. Wilkins első könyve, a "Repülő csészealjak támadásban", amelynek címét a kiadója a beleegyezése nélkül nyomta rá, sok csészealj-rajongót zavart meg, akik nem tudták elviselni, hogy a csészealjlények nem kedves, jótékony, az emberiség megmentésére törekvő lények. Körülbelül ebben az időben kerültem kapcsolatba a híres "Shaver Mysteries" című könyvvel, amely a "derókról" szólt, egy erősen elfajzott földalatti fajról, amely állítólag még mindig ezen a bolygón él.

(megj.: Harold T. Wilkins több könyvet is írt a témáról. A szerzőről itt olvashatsz:

https://en.wikipedia.org/wiki/Harold_T._Wilkins

A Shaver Mysteries írójáról, aki a Derókról írt, pedig itt találhatsz információt:

https://en.wikipedia.org/wiki/Richard_Sharpe_Shaver

Ezek az írások ebben a korszakban igencsak népszerűek voltak, így James valószínűleg ezért is kérdezett róluk. A derók egy föld alatt élő faj, de nem fizikai lények, hanem asztrálisak.)

 
Úgy tűnt, hogy itt is zűrzavar uralkodik, mivel a gondolkodás nagy része teljesen hiteltelenné tette a Shaver Mysteries-t, mint egy rendkívül fantáziadús sci-fi történetet. Egy másik, ugyancsak nagyszámú gondolkodói csoport nagy hitelt adott a csészealj-rejtélyek ezen aspektusának.

Q.       Egy kérdés, amely nagyon megzavart, a bolygón lévő földalatti fajról szóló pletykákra vonatkozik. Hálás lennék minden információért, amit adni tudtok.

Aligha voltam felkészülve a következő válasz fontosságára, hatására és jelentőségére.

A.        "A bolygótok magjában egy erősen elfajzott faj lakik, egy asztrális faj, amely nem annyira a tudományban, mint inkább minden erkölcsi tekintetben elfajzott, ahogy ti ismeritek és értitek. Képesek űrrepülésre a Földet körülvevő asztrális régiókban, de földhöz kötöttek. Ők Eranus erői, akit ti Sátánnak neveztek. A Déli-sarkon bukkannak fel. A felszíneteken vannak szövetségeseik, akik kegyelem és erkölcs nélküliek. Azért adom át nektek ezt az információt, hogy tudatában legyetek a létezésüknek. Megparancsolom nektek, hogy saját biztonságotok érdekében örökre zárjátok le az ezzel az asztrális tevékenységgel kapcsolatos kutatásokat. Legyetek mindig résen, legyetek óvatosak és éberek.

Itt kezdődött tehát az ellenséges "űrhajó" valódi magyarázata. A magasabb erők, a valódi bolygóközi erők éteri, az ellenséges erők asztrálisak és EZEN A FÖLDÖN léteznek.

Bárki, aki ezen a ponton az éteri, asztrális és fizikai létállapotok pontosabb, tudományos magyarázatára vágyik, annak ajánljuk, hogy olvassa el "A bennünk rejlő erő" című könyvet, amelyet dr. Sir. professzor írt. Alexander Cannontól, aki többek között orvosdoktor.

Amint ez a magyarázat elérhetővé vált, a repülő csészealj puzzle számos darabja kezdett a helyére illeszkedni. Úgy éreztem, hogy nagyon közel van a fenyegető, fekete öltönyös férfiak eredetének magyarázata, akik felszólították a csészealj-kutatókat, hogy hallgattassák el őket, ahogyan azt Gray Barker "Túl sokat tudtak a repülő csészealjakról" című könyvében elmeséli. Ezek közül az emberek közül csak egyet sikerült azonosítani, azt, akit Ausztráliában láttak az autóban ülni. Ő "ismert bűnöző" volt. Ki lenne alkalmasabb a Sátánnak nevezett teremtmény parancsának végrehajtására, mint egy olyan ember, akinek nincs vesztenivalója, egy bűnöző, akit a rendőrség köröz? Lehet, hogy ő is egyike azoknak, akik "a felszínünkön, erkölcs és irgalom nélkül" vannak?

Úgy éreztem, hogy további pontosításokra van szükség, és további kérdéseket irányítottam, és további kérdéseket intéztem Ashtarhoz ebben a témában.

Q.        A mi naprendszerünkben vannak-e más hozzánk hasonló fizikai lények?
A.        "Nem. A naprendszeretek más bolygóin lévő összes lény éterikus. A ti bolygótokon, mint most már tudjátok, kétféle lény létezik, fizikai és asztrális. Naprendszeretekben a Föld-Hold rendszeren kívül minden lény éterikus."
Q.        A mi mértékünk szerint milyen messze terjednek az asztrális régiók a Föld felszínétől?
A.        "125 000 mérföldre. Ezeken belül az asztrális lények be vannak zárva. Az év bizonyos időszakaiban az asztrálok számára lehetséges az utazás a Holdra, amikor a két égitest asztrálhéja átfedésben van. Amikor azonban ezek a héjak elválnak egymástól, a Holdon lévő entitások el vannak vágva a Földtől, amíg az asztrálhéjak legközelebb át nem fedik egymást. Semelyik fizikai vagy asztrális entitás nem tud a Föld-Hold rendszeren túlra jutni."

A mi optikánk és megfigyeléseink szerint minden olyan űrhajó, amely képes 115 000 mérföldet utazni a felszíntől az űrben, űrhajónak minősül. Valójában azonban ezek az asztrális járművek a Föld magjából képesek ilyen messzire utazni, és nem is tovább. Vannak tehát olyan űrhajók, amelyek számunkra űrhajónak tűnnek, de valójában földi gépek, amelyek nem képesek a Holdnál messzebbre menni, és olyan messzire is csak bizonyos feltételek mellett.

A minta fokozatosan kezdett kirajzolódni a fejemben. Kétféle űrhajó: az egyik egy valódi bolygóközi űrhajó, amely képes tetszés szerint bejárni az egész Naprendszert. A másik egy ál-űrhajó, amely csak bizonyos magasságig képes utazni. Ez utóbbiak, az ellenségesek, amelyek számos, a felszínünk ellen elkövetett erőszakos cselekedetért felelősek, amelyeket az idők során feljegyeztek, és aktív ügynökökkel rendelkeznek a felszínünkön.

Feltehetően a két erő szemben áll egymással, talán a Föld a zsákmány, vagy talán valami más céllal. Úgy döntöttem, hogy további kérdéseket tesz fel ennek a Földünk felett zajló látszólagos konfliktusnak a természetéről.

Q.        Milyen természetűek a Földet körülvevő asztrális régiók?
A.        "Az asztrális világ két nagy részre oszlik. Először is, vannak a felszínetekről származó test nélküli entitások, az úgynevezett halottak, akiknek újra meg kell testesülniük, hogy teljes mértékben átmehessenek az éteri állapotba. Ezen entitások közül néhányan arra várnak, hogy ez legyen az utolsó inkarnációjuk. Mások azok, akiknek a testi létük hirtelen vagy véletlenül véget ért, mint például a katonák és a bűnözők. Mindezekben a jogosultságokban közös az az intenzív vágy, hogy ismét testté váljanak, vagy hogy véghez vigyenek valamit, amit még nem végeztek el, vagy pedig, hogy a megtestesülésük végével ne legyenek többé földhözragadtak. Ez a Várakozás Kertje. Vannak még a szörnyűségek és a fantasztikum, amelyek elfajzott gondolatformák. A másik nagy rész, vagy nevezzük az asztrális világon belül a gonoszság asztrális régiójának, amely körülveszi és áthatja a Földet, és amelyet olyan lények laknak, akik a Világegyetem nagy Istenének rendelkezése alapján örökre megtestesülnek és örökre földhöz kötöttek. Ezek a lények nem léphetnek be a Várakozás Kertjébe. Ezen erők ellen harcolunk mi, az éteri világból."

Q.        Milyen formában zajlik ez a háború? Űrhajók összecsapása a harcban?
A.        "Ez nem erőszakos összecsapás, ahogyan te sugallod, hanem harc a földi elmék irányításáért. A célunk az, hogy legyőzzük a romboló befolyást, a fizikailag erőszakos befolyást, amelyet a sötétek az emberiség fölött igyekeznek gyakorolni. A mi célunk az asztrális befolyás semmissé tétele a pusztításnak és a fizikai erőszaknak elkötelezett lények megfékezésével. A sötétek arra törekszenek, hogy az egész világot a sötétségbe taszítsák, ahol laknak és hatalmuk van, és ezáltal tovább növeljék befolyásukat. A Mennyei Atya által elrendelt feladatunk az, hogy az emberiségre gyakorolt jó hatások révén semmissé tegyük, legyőzzük és elűzzük a sötétek munkáját. Ez a harc igazi természete, nem pedig az űrhajó az űrhajó ellen.

Q.        Ezek a földmagból származó asztrálok, gondolom, a legendás Dero-k?
A.        "Nem. A Derók már nem a legendák és történetek barlangjaiban élnek, hanem a felszíneteken reinkarnálódtak újra. A Földön a ti jeles tudósaitok közül sokan, akik az egyre hatalmasabb robbanóerők tökéletesítésével haladnak előre, reinkarnálódott derók. Előző kannibálként és degenerált lényekként élt életük miatt hajlamosak arra, hogy pusztító célokat tűzzenek ki maguk elé, mivel könnyen az asztrális befolyás alá kerülnek".

Ez utóbbi üzenetben talán benne van a magyarázat arra, hogy egyes tudósaink undorodva fordulnak el tehetségük romboló célokra való elferdítésétől, míg mások, úgy tűnik, a rombolás tökéletesítésében virágoznak a legjobban.

Ebben az időben magyarázatot kerestem a felsőbb erőknél arra az anyagra, amelyből az ő mesterségük épül, mivel úgy tűnik, hogy az nem a miénkhez hasonló rendű.

Q.        Szeretnék egy-két kérdést feltenni az éteri anyaggal kapcsolatban.
A.        "Szívesen válaszolunk, amit csak tudunk. Szeretnénk minél több tudással felvértezni benneteket, és ebben csak a ti elsajátítási képességetek szab határt. Nem kívánok a fejetek fölött beszélni, de a megértésetek határáig ellátunk benneteket tudással."

Q.        Zavarba ejt az éteri anyag fogalma. Például van egy feljegyzett eset, amikor az egyik sugárhajtású repülőgépünk átrepült egy űrhajón anélkül, hogy bármi szilárdnak ütközött volna. Az űrhajóitok valamilyen párolgó anyagból készülnek, vagy a földi anyag egy másik formája?
A.        "Minden olyan elemmel rendelkezünk, amit a Földön ismernek, és még sok mással is. Ezeknek a „fémeknek” az éteri formája atom- és molekulaszerkezetében különbözik a földi fémektől. Például az éteri vas atommagja és a körülötte keringő elektronok közötti távolság sokkal nagyobb, mint az általatok ismert földi vasban. Ez lehetővé teszi, hogy a földi acél atomjai áthaladjanak az éteri acél atomjain oly módon, hogy az acél egyik formájával sem történik semmi. Az éteri acél magasabb rezgésszámot élvez, mint a földi acél, és ezért a földi látás, vagy ha úgy tetszik, a fizikai látás számára nem látható. Bizonyos körülmények között válik láthatóvá, mint például bizonyos Shan (Föld) légköri gázok jelenlétében, vagy akaratlagosan, a vágynak vagy az irányító intelligenciának megfelelően. Bármilyen nagy is legyen az éteri anyag tömege, még egy, a ti mértéketek szerint sok mérföldes űrhajó is, a fizikai anyag nem tudja azt vagy annak tartalmát károsítani, vagy megsebezni."

Ezt az utolsó mondatot jól tanulmányozhatják és cselekedhetnek azok a katonai elmék a különböző országokban, akik repülőgépeket vezényeltek, hogy megpróbálják lelőni a csészealjakat. A csészealjban lévő entitások nem csak a támadó pilóták gondolataiban tudnak pontosan olvasni, amint az ilyen találkozásokról szóló számos jelentésből kiderül, de még ha a csészealjakat olyan helyzetbe is hozzák, ahol golyókat, rakétákat vagy gránátokat lehet rájuk lőni, a katonaság időt és üzemanyagot pazarol. A csészealjakat nem lehet lelőni.

Q.        Amikor arról beszél, hogy az éteri anyagot akaratlagosan láthatóvá teszi, ez az a mód, ahogyan George Adamskinek megengedték, hogy elkészítse a ma már híres fényképeit?
A.        "Igen." Az "Éterhajók", ahogyan a felszíneteken nevezték őket, láthatóvá lettek téve bizonyos, kiválasztott egyének számára és a felszíneteken, akik közül Adamski az egyik. Normális esetben a hajók a láthatatlan világ részét képezik."
Q.        Ha valaki kifejlesztené az asztrális látást, vagy a "pszichikus szemet", akkor látná a hajókat?
A.        "Nem. Csak akkor, ha a hajó rezgésszámát az asztrális látás rezgésszámtartományába alakítanánk át. Ne feledjük, hogy az éteri I rezgésszám magasabb, mint az asztrális. Nagyon kevés fizikai embernek van némi érzékelése az éterikusról, de ők nem normális emberek, ahogy ti ismeritek őket, és többnyire nagyon elzárt helyeken élnek. Általános szabályként az éteri érzékelése látás útján nem valósítható meg, csak az éteri akarat által, az éteri anyagot olyan rezgésszintre alakítva át, ahol az fizikailag láthatóvá válik.

Ezek a magyarázatok, amelyeket nagyon elemi fogalmakra egyszerűsítettem le a saját hasznomra is, azt mutatják, hogy az anyagnak bizonyosan vannak magasabb rendjei is, mint amit mi ismerünk. Az éteri anyag és annak viselkedésének magyarázatát számos olyan észlelésre lehet alkalmazni, ahol csak fényeket vagy páraformákat láttak, nem pedig egy kemény, szilárd fizikai járművet, amelyet egyértelműen le lehetett írni.

Érdekes megtudni ebből az utolsó néhány üzenetből, hogy George Adamski, aki sokáig gúny, hitetlenség és még gyalázkodás címzettje is volt, egy "kiválasztott" egyén, akinek a fotói NEM hamisítványok, véletlenek vagy a képzelet szüleményei.

Bármilyen, a bolygónk magjában élő személyekről szóló kinyilatkoztatás minden bizonnyal kérdések áradatát vonja maga után, amelyek többségét én a magasabb erőkhöz intézem.

Q.        Milyen természetű a bolygónk magja? Szilárd vagy üreges?
A.        "A Föld középpontja a levegőhöz hasonló sűrűségű anyagból áll, bár nem levegő. Az önök kifejezése szerint üregesnek neveznénk. Itt laknak a sátán erői. A déli mágneses pólus közelében bukkannak elő űrhajóikkal, és köröznek a bolygó körül. A mi technológiánkhoz képest esetlenek és primitívek, a járműveik mégis jóval fejlettebbek, mint a tiétek, és könnyedén képesek felülmúlni bármely fizikai gyártású mechanikus repülőgépet. Emellett lényegesen gyorsabbak is, több mint háromezer mérföld/órás sebességre képesek."

Érdekes megjegyezni, hogy a keresztény világban évezredek óta része az életünknek az a legenda, hogy a Sátán a pokolban van, és hogy a pokol ott van lent, alul. A poklot is úgy ábrázolták, mint egy rendkívül forró helyet, de mégiscsak egy hely. Talán a "levegőhöz hasonló sűrűségű anyag" pontosan az, ami a Föld középpontjában van. Minden elmélet és minden jel arra utal, hogy a Föld középpontjában forró, de az az időtálló elmélet, hogy a Föld magja olvadt anyag, a legvégsőkig elméleti, mivel senki sem járt ott, hogy ezt kiderítse, és a legmélyebb olajfúrás és a legmélyebb bányák a Föld teljes vastagságának csak elenyésző töredékei.

Ez megfelelő alkalomnak tűnt, hogy többet megtudjunk ezen asztrális lények repülési képességeiről, akik "a Déli-sark közelében bukkannak fel".

Q.        Milyen messzire hatolhatnak a felszínünk fölé, és a fizikai ember képes-e ilyen messzire behatolni? Azaz, képes lesz-e az ember fizikai formában valaha is ilyen messzire behatolni?
A.        "A magasságuk elérésének határa 125 000 mérföld. A fizikai ember is erre a kiterjedésre korlátozódik. Ennek felsőbb részein azonban az ember fizikai formában csak rendkívül nehezen és csak évekig tartó kiképzés és fejlődés után fog létezni. Amint korábban leírtuk, amikor a Hold asztrális burka vagy aurája átfedésben van a Földével, a Holdra és a Holdról is lehetséges a közlekedés. Máskor a közlekedés nem lehetséges. Az érintkezés idején a Shan magjából származó asztrális entitások utaznak a Holdra".

Ha megnézzük a modern sugárhajtású és kísérleti repülőket, amik jelenleg 2000 mérföld/órás sebességgel repülnek, azt látjuk, hogy ezek a rettenthetetlen emberek speciális nyomóruhába vannak öltözve, amelynek az a feladata, hogy összetartsa a testét, és a vérét az anatómia megfelelő részeiben. A saját légkörét kell magával vinnie azokon a magasságokon, ahol repül, és a repülőgépének hűtésére is szükség van a fantasztikus (?) kétezer mérföld/órás sebességnél. Számomra nem ésszerűtlen, hogy a fizikai jármű már akkor kikerült az eleméből, amikor erre van szükség az élet fenntartásához, és hogy nemsokára igaznak fogjuk találni a fenti közleményekben felvázolt feltételeket, nevezetesen, hogy a fizikai ember eléri a határát. Úgy tűnik, hogy e törekvésekben akár a Holdat is elérheti. Mire számíthat tehát, hogy ott mit találhat?

Q.        Milyen jellegű az élet a Holdon. A holdi emberek fizikaiak vagy asztrálisak?
A.        "A holdi emberek fizikai formájúak, tevékenységük és hűségük tekintetében pedig asztrálisak. A Sátánnal szövetségesek."

Ez az információ arra utal, hogy az emberiség nagy sietségét, hogy a Holdra jusson, valószínűleg csak az fogja felülmúlni, amikor lefelé fog sietni, hogy ott találkozzon a Sátán szövetségeseivel.

A látott különböző típusú űrhajók szintén nagy találgatások tárgyát képezték. Ausztráliában és Új-Zélandon jelentős számú észlelést jegyeztek fel, különösen szivar alakú vagy kereszt alakú gépekről. Érdekes, hogy ezek az országok a déli szélességeken fekszenek. Talán van valami módja, gondoltam, hogy megkülönböztessük a barátot az ellenségtől.

Q.        Van-e olyan általános módszer, amellyel az éteri vagy baráti hajókat meg lehet különböztetni a Föld középpontjából érkező asztrális gépektől?
A.        "Általános szabályként arra lehet következtetni, hogy minden szivar alakú űrhajó potenciálisan ellenséges a népetekkel szemben. Ezek a Föld középpontjából származó űrhajók, amelyek ellenséges cselekedeteket hajtottak és hajtanak végre a népetek ellen. A mi űrhajóink többnyire sarok alakúak, vagy korong alakúak. Ez egy ökölszabály, ahogy ti nevezitek, hogy megkülönböztessük őket."

(megj.: ez mondjuk elég nagy ellentmondás, mert pl. Adamski szivar alakú anyahajókról is beszámolt, amelyen az Űrtestvérek békések voltak.)

 
Q.        Sokat olvasunk olyan űrhajókról, amelyek a korábbi civilizációkban, például Atlantiszban repültek. Ezek az asztrális járművek hasonlíthatók az atlantiszi gépekhez?
A.        "Majdnem azonosak azokkal a járművekkel. Természetesen olyan anyagból készültek, amely hasonló, de magasabb rezgési formájú, mint a ti anyagotok. Ezért általában nem láthatók az optikátok számára."

Q.        Kivel vannak ezek a hajók személyzettel ellátva?
A.        "Sokféle lény van ezeken a hajókon. Lehetnek emberi típusú entitások az asztráltestben, minden tekintetben hasonlóak hozzád. Lehetnek elementálok, az asztrálok ember alatti rabszolgái, vagy lehetnek olyan méretű és típusú asztrális szörnyek, amelyek valószínűleg rémülettel töltenének el benneteket, ha rájuk gondolnátok. A ti mérésetek szerint sokan közülük óriásiak, és borzalmas látványt nyújtanak. A hajót mindezek a lények vagy bármelyikük is lehet a legénységük."

Úgy tűnik, hogy ez megadja a régóta keresett választ a repülő csészealjjelenségekkel kapcsolatos számos szörnytörténetre. Nem szabad elfelejteni, hogy az asztrális entitások nincsenek alávetve a gravitációnak, és ezért furcsa megnyilvánulásokra számíthatunk, amikor látjuk őket. Különösen a Sutton szörny esete jut eszembe. A szemtanúk egy űrhajót láttak a fejük fölött elrepülni, majd a fiúk, akik elmentek megkeresni, találkoztak ezzel a toronymagas, borzalmas lénnyel, amely egy zseblámpa felkapcsolására elfutott. Nem futott, hanem inkább "pattogott" a mezőkön keresztül, ami arra utal, hogy mérete ellenére nem volt alávetve a gravitációnak, vagy ahogy mi mondanánk, súlytalan volt. Mivel az űrhajó látható volt, amikor leszállt, valószínű, hogy a légköri viszonyok azon a területen alkalmasak voltak az asztrális anyag láthatóvá tételére, ami mind az űrhajó észlelését, mind a szörnyeteggel való találkozást magyarázza.

A különböző földalatti lényekkel lezajlott csaták és találkozások a bolygó számos pontján, beleértve a Keyhoe által a "Repülő csészealj-összeesküvés" című könyvben beszámolt, mára már híres kolumbiai esetet is, arra utalnak, hogy Ashtar leírása az ellenséges legénységről valóban pontos.

Egy alkalommal kiélezett harcra került sor ezen elementálok és egy nyugat-virginiai farmercsalád között, és annak ellenére, hogy a farmerek újra és újra lőtték és lövöldözték a kisembereket, nem tudták "megölni" őket. Ez nyilvánvalóan arra utal, hogy ezek a lények nem ugyanabból a rendből vagy anyagból valók, mint mi, és ráadásul ellenségesek voltak.

(megj.: ez a Kelly-Hopkinsville eset, ami az egyik legkülönlegesebb történetek közé tartozik https://en.wikipedia.org/wiki/Kelly%E2%80%93Hopkinsville_encounter)

Az egyik dolog, ami folyamatosan kapcsolódik ezeknek a "kis zöld emberkéknek" a megjelenéséhez, akikről kiderülhet, hogy sokkal strapabíróbbak, mint az újságírók és rádiós kommentátorok, akik gúnyolódnak a róluk szóló történeteken, az a gyakori észlelésük víztározók és hasonló helyek közelében. Emellett a repülő csészealjakat sokszor látták már olyan területeken, ahol víztömegek tűntek el rejtélyes módon egyik napról a másikra, zöld szappanos habot hagyva a felszínen.

Q.        Előfordult, hogy az Ön által leírt elementálok leírására illő lényeket láttak vizet lopni, vagy csészealj észleléseket követően nagy mennyiségű víz tűnt el. Miért van ez?
A.        "A víz értékes árucikk a Föld középpontjában, ahol ők laknak. Az egyik ok, amiért a felszínetekre jönnek, az az, hogy vizet lopjanak, amit kényük-kedvük szerint tesznek a tartályokból, tavakból, folyókból és víztározókból."

Ha a Föld középpontjában olyan meleg van, mint ahogy azt a legenda és az elmélet diktálja, akkor a víz "értékes árucikk" lehet.

Ezeken az üzeneteken keresztül számos csészealjjelenség érdekes magyarázata válik elérhetővé. Ami azonban mindennél jobban aggasztott, az a sátáni erők felszínünkkel szembeni ellenséges magatartása. Mennyire kiterjedt lenne ez, és milyen formát öltene?

Q.        Mik a sötét erők jelenlegi szándékai a felszínünk elleni támadásokkal kapcsolatban?
A.        "A következő hetekben és hónapokban az asztrális erők fokozni fogják tevékenységüket Amerika nyugati partvidéke mentén. Sok űrhajójukat fogják észlelni. Ha az önök repülőgépei ellenük indulnak, akkor azokat hősugárral fogják megsemmisíteni. Rejtélyes eredetű tüzek fognak keletkezni Amerikában és Nyugat-Európában. Robbanások és előre nem jelzett, pusztító jellegű időjárási jelenségek is részei támadási a rendszerüknek. A kommunikáció megszakad és a repülőgépek le fognak zuhanni. Az elektronikus berendezések meghibásodását könnyen előidézik".

 Q.        Sok nyomozó szeretné tudni, hogy a sötét erők miért okozzák ezeket a repülőgép-szerencsétlenségeket és emberéletet követelő ütközéseket. Ez számunkra nem könnyen érthető, és az sem, hogy pontosan hogyan történik?
A.        "Először is hadd mondjam el, hogy a sötét erők nagyon is vágynak arra, hogy pusztulást okozzanak a repülőgépekben, és ezt gyakran meg is teszik. Ha lehetséges lenne, még sokkal többet lehoznának közülük, ha ez a cselekedet nem eredményezné azt, hogy az önök némelyike észrevenné őket. A repülőgép lezuhanásának oka valójában nagyon egyszerű annak, aki felfogta az asztrális és éteri birodalmak fogalmát a fizikain túl. Az asztrálok gyakran vágynak egy bizonyos személyre egy különleges cél érdekében. Talán egy technikus, egy mérnök, vagy egy különleges képességekkel vagy tehetséggel rendelkező személy. Más szóval el akarják őt rabolni. Egy repülőgép-szerencsétlenség után, amikor az érintett személyt "halála" után kiszabadítják a fizikai testéből, asztrális alakját megragadják és az alsóbb régiókba viszik. A lezuhanásokat többféle módszerrel idézik elő. Először lehet ez egy műszerhiba, ami valamilyen ütközést eredményez.
Másodszor tűz keletkezhet az üzemanyagtartályok környékén. Harmadszor a repülőgép teljes elektromos rendszerének teljes felfüggesztése. Negyedszer pedig a saját járművük erőtérének felhasználása a szerkezeti meghibásodás előidézésére."

Ebben a felvilágosításban értékes információra találtam, mert sok furcsa repülőgép-katasztrófában közös volt az a tényező, hogy a rádiókommunikáció teljesen leállt. A példából elég sok van. A legrosszabb természetesen az volt, amikor a floridai partoknál hat haditengerészeti repülőgép veszett oda, anélkül, hogy bármelyiknek is nyoma maradt volna. A rádiókapcsolat megszakadt. A furcsa balesetekben közös volt, hogy soha nem érkezett támadásra utaló kommunikáció. Ha az ember visszagondol a második világháború napjaira, és felidézi, hogy a szétlőtt bombázókban a támadások után Angliába sántikáló pilóták gyakran képesek voltak vészjelzéseket leadni és felvenni magukat, akkor elgondolkodik azon, hogy miért van az, hogy ezek az eltűnő repülőgépek békeidőben képtelenek akár csak egy figyelmeztető hangot is leadni, mielőtt lezuhannak?

M. K. Jessup "Az UFO-ügy" című könyve az elrablások elképesztő történetét meséli el az évek során, amelyek többségére ez az elmélet alkalmazható lenne. A magasabb erőknek, a valódi bolygóközi erőknek látszólag nincs szükségük az emberi technológiára vagy a közönséges földi emberekre és azok képességeire. Más a helyzet azonban azokkal, akik alulról érkeznek, akik nem olyan fejlettek, mint az éterikusok, még akkor sem, ha esetleg fejlettebbek nálunk. Az a gondolat jutott eszembe, ahogyan kétségtelenül az intelligens olvasónak is eszébe jut, hogy furcsának tűnik, hogy ez a föld alatti degenerált faj ilyen tudományos képességekkel rendelkezik. Feltettem ezt a kérdést Ashtarnak, és azt kaptam, ami számomra első osztályú kozmikus bölcsességnek tűnik.

 "A tudományos fejlődés most sincs, soha nem volt és nem is lesz összefüggésben az erkölcsi fejlődéssel."

Annak az emberi fajnak a tagjaként, amely jelenleg minden tudományos fejlesztéssel és erővel arra törekszik, hogy eltörölje magát a Föld színéről, kénytelen vagyok elismerni ennek a kijelentésnek az érvényességét.

Egy további tényező is beleszól ebbe a csészealjjelenségbe, és ez a HÁROM DIMENZIÓS CSÉSZEALJAK vagy űrhajók kérdése, amelyeket láttak. Ezek látszólag a miénkkel azonos rendű anyagból állnak. Egyértelműen fémből készült űrhajókról van szó. Vajon a Föld valamelyik feltáratlan részéből származnak, vagy ezek is bolygóközi űrhajók?

Q.        Háromdimenziós űrhajókat is láttak a többi, az eddig tárgyaltakon és leírtakon kívül is. Úgy gondolják, hogy ezek mechanikus típusúak. Vannak ilyen hajók és ha igen, akkor honnan származnak?
A.        "Igen, vannak ilyen hajók. Az Önök által Antarktisznak nevezett kontinensről jönnek. A lemúriai özönvíz és a Földnek a jelenlegi tengelye körüli újbóli kiegyensúlyozása előtt ez egy nagy civilizáció volt. Hamarosan befagyott, és a pompáját elnyelte a jég. Egy város, Szivárványváros, maradt a jég fölött, néhány lakossal. Nekik vannak ilyen űrhajóik és Tibetben is van néhány. Ezek a lakók teljesen elkülönülnek a Föld középpontjában lévő erőktől, és senki ellen nem terveznek ellenségeskedést. Ezek az űrhajók mechanikus meghajtásúak és a földi repülőgépeknél is jobbak."

Az elmúlt évben óriási mértékben felgyorsult az érdeklődés az Antarktisz iránt. Az Egyesült Államok az új-zélandiakkal együttműködve állandó bázist létesít ott. Az ausztráloknak és a briteknek is vannak bázisai, valamint expedícióik az Antarktiszra. Mindezek tetejébe, és ami baljóslatú, a szovjeteknek is volt nemrégiben egy expedíciójuk odalent. A Földnek nincs olyan része, amely távolabb lenne az orosz ballibségtől, mint az Antarktisz. Még soha nem volt orosz expedíció a déli sarkvidéken.

E tevékenység nagy része a Geofizikai Évvel magyarázható, de a kéziratban szereplő közlemények fényében hajlamos vagyok azt hinni, hogy ennél többről van szó.

Az én véleményem az, hogy a történet egy részét a különböző kormányok ismerik. Úgy vélem, hogy a nagy nemzetek többsége a legmagasabb körökben tudja, hogy néhány csészealj a Föld középpontja felől érkezik. Az is a meggyőződésem, hogy a kormányoknak bizonyítékokat mutattak be arra vonatkozóan, hogy az egész világ a Föld középpontjából érkező űrhajók hatalmában van, és hogy ez az oka az úgynevezett "összeesküvésnek" a csészealj-információkkal kapcsolatban.

Talán a kormányok bölcsen cselekednek, amikor elhallgatják ezt a kissé félelmetes információt. A pánik csúnya dolog, különösen országos szinten, ami elképzelhető, hogy bármilyen általános jellegű, az igazságot közlő bejelentést követne. Ehhez jön még, hogy az asztrális lények és az éteri lények fogalma jelenleg a legtöbb ember számára meghaladhatatlan, noha bőséges bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy ilyen lények léteznek, beleértve olyan tudósoktól származó bizonyítékokat, akiknek a képzettsége magas szintű tekintélyt ad a kijelentéseiknek.

Jelenleg minden olyan személy, aki azt állítja, hogy kapcsolatba került az Űrtestvérekkel (földönkívüliekkel), az nevetség tárgyává vált. Az ezeket az állításokat nevetségessé tevő zászlóaljak élén maguk a csészealj-írók állnak, akik elkövetik azt az alapvető hibát, hogy azt gondolják, hogy ez az egész csészealj-rejtély megmagyarázható az ismert fizikai tudományok alapján. A csészealjak rejtélyére tisztán fizikai alapon nincs érvényes magyarázat. Ezért úgy érzem, hogy a rajtam keresztül érkező információkat, amelyek észszerű magyarázatot kínálnak szinte minden, a csészealjakkal kapcsolatos megfigyelt jelenségre, terjeszteni kell.

A magasabb erőket, vagyis a bolygóközi erőket azért nevezzük "magasabbaknak", mert magasabb tekintélyük van, mint az asztrális erőknek. A bolygóközi csészealjak hatalommal rendelkeznek az asztrális csészealjak felett. Mennyei Atyjuk küldetését teljesítve, nem is lehetne ez másképp. Senki sem áll Isten fölött.

Mint a legtöbb ilyen dolog esetében, a gonosz oldal feletti felsőbbrendűség megteremtésének titka abban rejlik, hogy az ember még jobban felemeli magát a magasabb oldalra. Az Istentől való védelemre való függés, ha megfelelően hívjuk segítségül, olyan bizonyosságot, erőt és bevehetetlenséget biztosít ennek a védelemnek, amely önmagáért beszél.

A csészealjak megjelenése az elmúlt években, és felgyorsult tevékenységük a jelenkorban azt jelzi, hogy az emberiség közeledik ahhoz a ponthoz, amikor választania kell. Hűsége nem lehet a sötétséghez és a fényhez is. Nem mehet FELfelé, és ugyanakkor lefelé sem. Nem hirdethet jót, és nem cselekedhet rosszat. A magasabb dolgok felé való törekvés automatikusan az ember evolúciós felemelkedését fogja ösztönözni a teremtés alacsonyabb rendű fokaitól. Közeledik az idő, amikor mindenkinek választania kell.

Idézem Ashtar egy további üzenetét a repülő csészealjak ezen aspektusáról, akik ellenségesek az emberiség nagy részével szemben:

    "Hadd adjam meg nektek ezt a komoly felszólítást. Vessetek el minden félelmet, mert a félelem a sötét erők kenőanyaga, tápláléka és hordozója. Félelem nélkül valóban bevehetetlenek vagytok, ezért törekedjetek ennek elérésére."

 (Megj.: Összességében nagyon érdekesnek találom James ezen írását és telepatikus üzeneteit. Amit az Űremberek és hajóik éterikus megjelenéséről ír, azt szinte biztos, hogy igaz és autentikusnak tartom. Kutatásaim során hasonló következtetésre jutottam. Viszont amit a Pokolról, a Belső Földről és a negatív lényekről ír, bár lehet valóságtartama, de lehetnek torzítottak is. Minden médium, csatornázó és kontakta, akinek nem fizikai, hanem telepatikus vagy csatornázott információja van, az a saját szűrőin és megértésén tudja lehozni az információkat. Minél tudatosabb és minél gyakorlottabb mentálisan, annál tisztábban fogadja be a közléseket. Hogy ebben James hol tartott, azt nem tudhatjuk, de befolyásolhatta az is, amit a témáról olvasott, továbbá a keresztény vallásos nézetei is. Ráadásul 1958-ban, két évvel később az UFO-kat már a légkörünkben élő biológiai lényeknek tartotta.)